A magyar nemzet bizalma a nemzetgyűlés útján kezembe tette le az államfői hatalmat. Ezzel is előbbre jutottunk az alkotmányos élet helyreállításának útján. Lezártuk az ország rontó és nemzetpusztító forradalmak sötét korszakát. Megmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni. E cél elérésére minden erővel azon leszek, hogy az állam belső rendje, a jogbiztonság, a törvények uralma, a termelés lehetősége és folytonossága biztosíttassék.

Minden honpolgár szent kötelességének tartsa a törvényes tekintélyeknek engedelmeskedni és szorgalmas munkával közreműködni az ország újjáépítésén. Munka és fegyelem nélkül szétzüllik nemzetünk, tönkre megy országunk. Minden honpolgár, aki a haza javát szolgálja, érdeme szerint érvényesülhet. A keresztény erkölcs uralmát helyre akarom állítani az egész vonalon. Szeretettel, türelemmel, megértéssel és igazságossággal fogom gyakorolni a főhatalmat. A közérdeket minden erővel megvédem. Meg fogok gátolni minden visszaélést, mely zavart kelthet az országban.

Egyformán gátat kívánok vetni mindenféle túlzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágyaknak, a pártszenvedély elfajulásainak, az osztályharcra való uszításnak és a termelést megbénító izgatásoknak. Őrködni fogok a közélet tisztasága felett. Nem lehet tűrnünk tovább, hogy árdrágítók, élelmiszerrejtők és mindenféle uzsorások lelketlen hada folyton rohamosan gazdagodjék, míg mások az éhhalállal küszködnek. A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét. Minden igyekezetemmel elősegítem a magyar kultúra tökéletesedését és szellemi életünknek minden mételyező hatástól való megtisztítását.

E súlyos feladatok megoldásához erőt ad a nemzet megnyilvánult bizalma, ezeréves dicsőséges történelmünkbe és faji hivatottságunkba vetett bizalmam és a nemzeti hadsereg vitézségébe, fegyelmezettségébe és megbízhatóságába vetett hitem. A nemzetközi nyugtalanság és társadalmi forrongás gondterhes napjaiban a magyar nép lépett elsőnek a konszolidáció terére. A keresztény világnézet erkölcsi felsőbbségével igyekszünk a romokon új életet teremteni. Egészséges szociális érzékkel akarjuk nemzeti államunkat kiépíteni, hogy benne minden társadalmi osztály jól érezze magát. Bosszú és gyűlölet helyett a kiengesztelődést és a megértést keressük a kül - és belpolitikában egyaránt. Az egész magyarság legjobb tehetsége szerint közre akar működni abban, hogy egész Európában a béke, a rend és a nyugalom áldásait élvezhessék a népek.

Egy ezeréves nemzet erkölcsi tőkéjével, a magyar föld őserejével és a magyar nép lelkének keresztény hitével bátran nézünk szembe a jövendővel.

Istennek kegyelme és a nagy ősök szent emléke segítse honépítő munkálkodásunkat!

Budapest, 1920. március 5.

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója

Huszár Károly, miniszterelnök

Dicsőség és Békesség '56 hőseinek!

Márai Sándor:

Mennyből az angyal

Curtius Rufus, a Kr. u. 1. században élt római történetíró "A makedón
Nagy Sándor története" c. művében részletesen leírt egy hagyomány
által megőrzött beszédet, amit a makedón táborba tárgyalni érkező
szkíta követ mondott:

" Ha az istenek sóvár kapzsiságodhoz szabták
volna termeted nagyságát, nem férnél el a földkerekségen. Egyik
kezeddel Keletet markolnád, a másikkal Nyugatot, s ha e területet mind
átfogtad volna, arra lennél kíváncsi, hol rejtőzik a ragyogó, hatalmas
istenség. Mert sóvár vágy emészt az után is, amit úgysem tudsz
megragadni. (...) Termésünket, az ökrök munkájának gyümölcsét
barátainknak adjuk, a serlegből velük együtt bort áldozunk
isteneinknek; a nyíllal messziről, a dárdával közelről törünk
ellenségeinkre. (...) Végezetül, ha isten vagy, halmozd el
jótéteményeiddel a halandókat, és ne rabold el tőlük javaikat: ha
pedig ember vagy, legyen rá gondod, hogy mindig az is maradj. (...) Ne
hidd, hogy a szkíthák esküvel szentesítik a barátságot: ők hívek
maradnak, ez az esküjük. A görögök élnek afféle elővigyázattal, hogy
esküvel pecsételik meg a szerződéseket, s tanúkul hívják az isteneket:
a mi vallásunk maga a hűség. Megcsalja az isteneket az, aki nem
tiszteli az embereket."

(VII. 8. 12-13., 18., 26., 29.)

Belémszakadt a szó az elmúlt hetekben, pedig esemény rengeteg volt! De valahogy mindegyik "egy húron pendült", azt érzem. ....Ugyanazok szítják őket, ugyanazért, ugyanazok ellen....

Igazándiból köszönet jár ezért az össznépi kiképzőtáborért!

Köszönet a tótoknak, az oláhoknak, köszönet az utódpártnak itthon, a kozmopolitáknak, a mammon-hívőknek, a mindenkin keresztültaposóknak, a rászoruló gyerekek helyett nyaralóknak, a közpénzt elsíbolóknak, a MÁSoknak, az ilyeneknek-olyanoknak! Köszönet azért, hogy végre felnyílt sokaknak a szeme...Köszönet az ébresztőért! ( Bár egy gyengéd felrázást is el tudtam volna képzelni, de a hideg zuhany kétségtelenül működőképesebb!)

...Ha majd eljön az idő, és a jég hátán kell majd megélni, nem sok nemzet fog a placcon tolongani...!....de mi biztosan ott leszünk! :)

KÖSZÖNET EZÉRT!

Önmegvalósításhoz szponzorokat keresek! :)

Hétvégén beültünk a soklóerősbe, és elvágtattunk a múltba.

Ahogy közeledtünk, már éreztem, hogy fantasztikus dolgoknak leszünk tanúi....és így is lett!

Beléptünk a múlt nagyjainak csarnokába. Hűvös volt, kellemesen hűvös. Mentünk a félhomályban, és egyszercsak mit hallok?....lódobogás....tadam...tadam...tadam...tadam... Szinte éreztem a puszta illatát, láttam a lovakat vágtázni önfeledten, boldogan...embereket, ahogy gondosan ápolják őket. ...Csatára készülnek éppen. Hódítók jönnek, nekik pedig meg kell védeni az övéiket, másokat, a becsületüket, a múltat és a jövőt.

Már éppen indulnak. Asszonyaiktól búcsúznak, gyermekeiket még megölelik, egy-két szép szó, pillantás...aztán felpattannak csodálatosan feldíszített lovaikra és indulás.

Mint a szobor a legnemesebb kőből, úgy néz ki a szkíta harcos a lován. Mint az erős gyökérből kinövő életfa, virággal a tetején, a Mindenség tudásával felvértezve. Nagy titkok őrzői Ők, és ennek voltunk mi tanúi a hétvégén. Olyan nép voltak Ők, akik "olyan nyelven beszélnek, melyet nem értesz, és tagjai egytől-egyig hősök."

www.szkitak.hu

...a részvétel erősen ajánlott mindenkinek :)

"Óra óra után telik...itt-ott hallgatag, ősi kurgán kerül utunkba, vagy egy-egy kőbálvány...mindenben, amit látunk és hallunk magunk körül, megsejtjük a szépség diadalát..."

(A.P.Csehov: A sztyepp)

Ady Endre: A muszáj Herkules

Dőltömre Tökmag Jankók lesnek:
Úgy szeretnék gyáván kihúnyni
S meg kell maradnom Herkulesnek.

Milyen hígfejüek a törpék:
Hagynának egy kicsit magamra,
Krisztusuccse, magam megtörnék.

De nyelvelnek, zsibongnak, űznek
S nekihajtanak önvesztükre
Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.

Szeretném már magam utálni,
De, istenem, ők is utálnak:
Nem szabad, nem lehet megállni.

Szeretnék fájdalom-esetten
Bujdosni, szökni, sírni, fájni.
De hogy ez a csürhe nevessen?

Szegény, muszáj Herkules, állom,
Győzöm a harcot bús haraggal
S késik az álmom s a halálom.

Sok senki,gnóm, nyavalyás, talmi,
Jó lesz egy kis hódolás és csönd:
Így nem fogok sohse meghalni.

Ady Endre: Dózsa György unokája

Dózsa György unokája vagyok én,
Népért síró, bús, bocskoros nemes.
Hé, nagyurak, jó lesz tán szóba állni
Kaszás népemmel, mert a Nyár heves.

A Nyár heves s a kasza egyenes.
Hé, nagyurak: sok rossz, fehér ököl,
Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe
Rettenetes, nagy dühvel özönöl?

Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz?
Rablóváraitokból merre fut
Hitvány hadatok? Ha majd csörömpöléssel
Lecsukjuk a kaput?

Régen a Tisztaszeművel közvetlenül beszélgettünk. Jó kis társalgások lehettek azok! Őszinték, csendesek, világosak. Láttuk közben egymás arcát, mozdulatait.....nem volt értelme hazudni! De erre késztetés sem volt!

Aztán jöttek mások, s mondták, majd ők közvetítenek, merthát Vele nem lehet csak úgy barátian, vállveregetve beszélgetni....hogy is képzeltük mi ezt eddig!!?

Egy részünk elfogadta ezt, így lett, hozzászoktunk. De emmiatt egy kicsit eltávolodtunk Tőle, és ez magányos óráinkban azért mardosott minket rendesen. Valahol, valami elkezdett hiányozni...

Aztán megint jöttek mások, s még távolabb löktek minket Tőle. Azt mondták harsogva, hogy: "Látjátok, hisz Ő magatokra hagyott titeket...már olyan messze van, hogy szinte nem is hallani, mit mond! Dehát nem is érdekes, mert amit mi tudunk nektek adni, az minden hiányérzetet kárpótol: egy nagyobb ház, autó, javak, pozíció....mi kell ennél több? Mit tud ennél többet adni egy magát és titeket feladó, csendes, motyogó Valaki?...Na ugye!"

Egy részünk elfogadta ezt is, így lett...de a józanság többekben megmaradt. Ők azért mondták folyamatosan: "Nem lesz ez így jó! Ez nem pótolja a hiányt!"....Az idő őket igazolta, lássuk be!

S a helyzet most ez, Barátaim! Állunk kifosztva, átverve, távollökve az Igaztól!...De Ő még mindig ott van ám! Nem hagyott el minket, csak a zajos tömegtől nem látjuk, nem halljuk Őt. Ő időt adott nekünk, hogy-mint egy gyermek- a saját hibáinkból tanuljunk, s így jöjjünk rá arra, hogy amit Ő mindigis mondott csendesen, bölcsen, türelmesen, az mégiscsak a végső igazság! Hisz' anno tényleg barátként mondta, őszintén, jót akarva.

Így hát nincs más dolgunk, mint hogy a köztünk álló harsány tömeget szétzavarni, nem venni róluk tudomást, átnézni rajtuk és csak egy irányba fókuszálni. S akkor majd újra meghalljuk, meglátjuk Őt, a Tisztaszeműt, aki mindigis a saját véreként kezelt minket, csak a közénk furakodott, arctalan megátalkodottak hazug ígéretei elfedték mindezt.

Verekedjük át magunkat a tömegen és álljunk oda Elé újra....veregessük meg egymás vállát, mint ahogy a régi, jó ismerősök szokták! Tapasztaljuk meg újra, milyen egy igazi barát, aki tényleg csak jót akar nekünk és mindezt úgy teszi, ami ma már szinte kincs....Isteni kincs:  ÖNZETLENÜL!

...a helyzet tovább fokozódott a miniszterelnök kerestetik című tragikomédiában! ....Ezek a gazemberek már a T betűnél tartanak!!....

Úristen! Nemsokára rám kerül a sor!... :))

Micsoda napokat élünk!! ...röpködnek a javaslatok az új miniszterelnök személyére...! Egy kedves barátomnak, régi osztálytársamnak lenne 2 javaslata is: "lehetne Pinoccio, mert látnánk, ha hazudik. De szerintem Süsü a sárkány is jó lenne, mert erõs, karizmatikus és végülis csak egy báb..."
Nekem tetszik mindegyik! A saját javaslatomon még gondolkozom....

De igazándiból az tetszene a legjobban, ha mindezt egy szavazófülke magányában papírra is vethetném!....ha már egyszer demokráciának hívják azt, amiben élünk.....

Kérem, valaki ébresszen már feeeeel!!!!!!

...a téma újra és újra ugyanaz: mi folyik körülöttünk, és hogy tudjuk ezt túlélni?

Hát, Barátaim, ami körülöttünk folyik, az egy nagy szemfényvesztés! Vérszívás, a javak újrarendezése, ha úgy tetszik: betakarítás. Újra....ki tudja immáron hányadszor. Mindig más néven, de mindig ugyanazokkal a szereplőkkel. S mindig ugyanazokkal a vesztesekkel.

S mit tehetünk? A minimum az, hogy végre elkezdünk látni a szemünkkel, hallani a fülünkkel, és gondolkozni az agyunkkal! Mert ezek azért itt vannak, elérhető közelségben! Nekünk, értünk! A gondolkodó ember pedig nagy ellenfél...a legnagyobb! Őellene hiába van győzikesó, fogyasztói szemlélet, szemfényvesztés, csillibilli. Ő szilárdan meg tud állni a tudás talaján, szürkeállományára támaszkodva....józanul, emberül.

S ebben a szutyok, embertelen világban most nem is kell több! Le kellene végre fejtenünk görcsös ujjainkat az anyagias, velejéig romlott világ felhőkarcolójának pereméről....mégha ennek az is a következménye, hogy lezuhanunk.

De ki mondta, hogy mire elérnénk a talajt, addigra nem nő szárnyunk...?! Én azt mondom, próbáljuk meg! ....márcsak azért is, mert veszítenivalónk immáron úgysincs!

...márpedig félni nem szabad! Isten képére teremtett lényünk örökletesen törekszik a tökéletességre, az egészre. Aki FÉL, az soha nem lehet EGÉSZ! Ha az elménk egész-séges, akkor nincs mitől félni!

Vajon féltek-e eleink, mikor e földért küzdöttek? Félt-e Zrínyi, mikor kitört Szigetvár falai mögül? Félt-e Hunyadi, mikor farkasszemet nézett a törökkel? Félt-e Dugovics, mikor magával rántotta a zsarnokságot, zászlóstól? Félt-e Petőfi, mikor fiatal suhancként nagy szavakkal ostorozva a sunyi elnyomókat, a csatamezőn is helytállt? Féltek-e a Don-kanyarban véreink, vagy '56-ban Budapest utcáin a fiatalok, mikor szembeszálltak a sokszoros túlerőben lévő hordákkal? Félt-e az a paraszt, aki utolsó disznaját védve szembeszegült a helyi megmondó-emberrel, s mikor eljött az idő, kaszáját kiegyenesítve nekiment a sötétség rendszerének? NEM!

Soha nem voltak olyan EGÉSZek, mint azokban a pillanatokban, amikor volt bátorságuk nem félni!

Persze, a félelem emberi érzés. Mindig arra emlékeztet, hogy kitették a szűrünket a Paradicsomból és most tökéletlenül kell élnünk. De óriási emberi nagyságok bizonyítják azt, hogy igenis van remény! Van visszatérés oda, ahol nincs fél-elem, ahol az ember újra az tud lenni, aminek a Jóisten megálmodta:

józan tökéletességnek, csendes bölcsességnek, nyugodt szeretetnek!

Vajon mi a szabadság? Vajon mit jelent: szabadnak lenni? Vajon szabad-e a lélek a test börtönében? Vajon ki a szabadabb: egy ember a tengerentúlon-a "demokrácia hazájában"- felruházva a "mindent megtehetsz" zöldre váltott lámpával, vagy egy remete a hegyekbe elvonulva, puritán rongyokba öltöztetve örökéletű lelkét?

Kérdések, melyekre nem is olyan könnyű válaszolni.

Lássuk be: minden korosztálynak bizonyos szempontból mást jelent ez a szó. Gyerekként azt, hogy Anya megengedte, hogy mégse együk meg a spenótot, és retorzió nélkül maradt az, hogy a szomszéd kisfiút elgáncsoltuk és szó nélkül "kölcsönvettük" a bicaját. Fiatalon azt jelentette, hogy kimaradhattunk a buliban egy kicsit tovább és elmehettünk a haverokkal a Balcsira, sőt, még zsebpénzt is kaptunk, ami felett szabadon rendelkezhettünk. Óh, azok voltak ám a szép idők! Fiatal felnőttként a szabad párválasztás, szakma választás...Aztán, mikor az első fizetést szabadon arra költhettük, amire jól esett. Persze utána jöttek a súlyos kötelezettségek, de mégiscsak a magunk urai voltunk.

Egy azonosság van e korosztályi felsorolásban: az elme tisztasága és mindenek felettisége. A szabadság igazi értelmét az elme állapota határozza meg! A szabadság ott van az általunk felhúzott kerítések túloldalán.

Bizony lehetsz egy szárnyaszegett, vergődő lélek egy szabad, lehetőségekkel teli világban. S lehetsz mindent elsöprően szabad és független holmi országbitorló percemberek irányította látszatdemokráciában, marionett bábuk társaságában színpadra lökve.

S tudod mit tesz ilyenkor az igazán szabad ember? Kihúzza magát, elmosolyodik csendesen, mint aki valami igazi, nagy titoknak a birtokában van. A titkok titkának! Amit a leárnyékolt elméjű paprikajancsik soha nem fognak megtudni! Bármennyire is dolgoznak azon, hogy megnyomorítsanak, megfosszanak mindentől, miről azt gondolják, fontos és nélkülözhetetlen. De mivel ők nem ismerik, a legfontosabbat soha nem vehetik el!

Ha az elmédet tisztán tartod, élesíted, ápolod, akkor EZEK tehetnek bármit! Piruettezhetnek nagy kézmozdulatokkal, harsányan, színpadiasan, már-már meggyőzően....A bölcsmosolyú, titokbirtokló ember sziklaszilárdan fog állni a színpad közepén....és míg a körülötte ugrálók lassan elfáradnak, kidőlnek, lesodródnak a porondról, majd végleg eltűnnek, nyomtalanul.....Ő az idők végezetéig ott fog maradni, egyenes háttal, tiszta szívvel, csillodó szemmel és azzal a mindent tudó, nyugodt, Isteni mosollyal.

S a színpad fényei már csak őt simogatják....amíg világ a világ, s még tovább!

Hét esztendővel ezelőtt kigyulladt a zöld lámpa, felhúzták a sorompót: "Gyertek arctalanok, hazátlanok, erkölcstelenek és raboljatok...már ami még maradt! Vigyétek, majd mi nem nézünk oda, sőt! Segítünk!...Ja, a borítékot hagyjátok csak ott az asztalon!..."

S ők jöttek, jönnek még mindig, végeláthatatlan sorokban. Vitték, ami mozdítható, s most jön sorra az, ami nem. Azt is vinni akarják. Mi meg csak állunk leforrázva, bénán, s nézzük, ahogy kipakolják a közös otthonunkat, a Hazánkat.

Emberek! Lassan ébredni kéne! Már elvitték a nagyi étkészletét, apáink szellemi hagyatékát, gyermekeink bölcsőjét...a komplett házat tetőstől, mindenestől. Itt állunk rongyokban, megtépázva, de a földet, azt nem engedhetjük! Bármit újra lehet építeni, ha van mire! De ha a Szent Anyaföldünket kihúzzák alólunk, mi lesz velünk? Ingó- és ingatlan vagyonunkat elvitték, de a lelkünket, szívünket nem adhatjuk!

Azért van egy jó hír is! Azt mondják a nálam sokkal okosabbak, hogy az emberi szervezet sejtszinten hét évente megújul. Remélni merem csak, hogy ez nemzetszinten is így van! Ha igen, akkor nagyon közel a megtisztulás. Akkor majd szépen át kell váltani a lámpákat tilosra, leengedni a sorompókat, és szépen újra építeni magunkat...sejt szinten, okosan, gyönyörűen...magyarosan!

Nagy dolgoknak vagyunk szemtanúi. Egy igazi korszakváltás zajlik le előttünk. Csak rajtunk múlik, hogy ebből, hogy jövünk ki....jó alapépítőként, vagy légvárakat fújó vesztesként. Az a nagy helyzet, hogy szerintem a Magyar nép győzelemre van ítélve, ha hiszik, ha nem!

"Senki nem mondta, hogy könnyű lesz" (Jézus Krisztus)

Nem tudom, ki hogy van vele, de én akkor is nagyon várom! A maltert már bekevertem...

"A "titkos" szó ellenszenves egy szabad és nyitott társadalomban. Népünk örökletesen és történelmileg ellenzi a titkos eskükkel létrejött titkos társaságokat és titkos eljárásokat. Ellenszegülünk a világ egy monolitikus és szégyenletes összeesküvésének, mely kizárólag titkolt eszközökön alapul, hogy befolyását megnövelje. Beszivárgással, felforgatással a választások helyett, megfélemlítéssel a szabad választás lehetősége helyett.Ez egy rendszer, amit megterveztek, óriási emberi és anyagi forrásokkal, egy igen hatékony gépezetben, amely katonai, diplomáciai, felderítési, gazdasági, tudományos és politikai műveletekből áll. Munkálkodásai rejtettek, nem publikusak. Hibáit elrejtik, nem reklámozzák. Ellenzőit elhallgattatják, nem dicsőítik. Nem kérdőjelezik meg kiadásaikat, titkaikat. Ezért deklarálta az athéni törvényhozó Solon, hogy egy bűncselekmény valójában elzárkózás a vitától. Segítségüket kérem: informálják az amerikai közvéleményt!

Az embernek annak kell lennie, aminek született: szabadnak és függetlennek!"

(J.F.Kennedy)

Miért van az, hogy a tőke szabadon áramolhat, az igaz információ, az igazság pedig nem? ...Vagy legalábbis úton-útfélen súlyos akadályokat gördítenek elé láthatatlan kezek....melyek egyre több ember számára láthatóak már, hála az égnek!!!

Napok óta azon töröm a fejem, hogy vajon melyik az erősebb: az egészséges élethez való jog, vagy az, hogy bizonyos termékekről nem lehet rosszat mondani, mert kisipolnak, megbüntetnek stb., hogy rontod az üzletet, meg ilyenek? Aztán még jól be is perelnek, mert megtehetik...

Szóval melyik erősebb: Az egészséghez való jogom, és tudni arról, hogy azt mi szolgálja és mi rontja....pl. egy barna színű szénsavas üdítő elég romboló hatású.....többek között.

Vagy az, hogy a bizonyos löttyöt gyártó cég mindent elsöprő, mosolygós, vidám reklám kampányát sehol, semmilyen formában kritizálni vagy rossz szóval illetni nem lehet, mert annak jogi következménye is lehet.

Nos?

Ha én döntök, akkor az első az erősebb. De itt mások döntenek. A fejünk felett...s azt hazudják, értünk.

Hát, köszi, én ebből nem kérek! A magam, szűk családi, baráti médiáján nyomatom a jogellenest minden hullámhosszon! :))

Aztán majd meglátjuk, ki húzza tovább....

 Voltam ma egy nagyon érdekes előadáson. Semir Osmanagic bosnyák kutató tartotta az általa feltárt boszniai Visoko környéki piramisokról. Hát megdöbbentő!!!! Érdemes utána nézni neten! ( www.piramidasunca.ba )A világ ismert piramisai közül a legnagyobbat tárta fel Visoko völgyében, a boszniai Nap Piramist. Ez másfélszer akkora, mint az egyiptomi Kheopsz piramis!! Emellett még 2 piramist feltártak, a Hold és a Sárkány piramisokat, és még jópár vár a feltárásra.

Képeket is vetített, meg thermográf felvételeket. De a legérdekesebb az a felvétel volt, ami a piramis feletti mágnes-és erővonalakat mutatta. Míg a normál hegyek felett horizontális, mozdulatlan erővonalak vannak, úgy a piramis felett vertikális, mozgó erővonalak, melyek a piramis csúcsából áramlanak kifelé!!!

Hallgatva ezt az előadást, az jutott eszembe, hogy az emberiség régen hihetetlenül okos, emberfelettien művelt volt, és a természettel csodálatos harmóniában élt. Aztán ahogy közeledünk a mához, úgy egyre jobban elbutult, elszakadt a természettől az ember.

A paradoxon pedig ott van, hogy a régi korok embere szerény volt, tudta, hol a helye a teremtésben....a mai ember meg szinte Isten fölé helyezi magát.

De félő, hogy ennek az önteltségnek nagyon nagy ára lesz!!!

Általában csak bizonyos sajtóorgánumokat nézek végig naponta...a neten. Február 25.-én kivételt tettem...megnéztem még néhányat. Csak úgy, kíváncsiságból. Persze, volt egyfajta elképzelésem, hogy mi mindent fogok találni....de mégis. Ilyen az ember! :)...csak belekukkant oda is, ahová nem kéne!....utólag mindig belátjuk :)

Hát, mit ne mondjak, így legyen lottó ötösöm!!

Se a népszavában, se a népszabadságban egy mukk, de annyi sem volt a kommunizmus áldozatai emléknapjáról!! Végülis! "Csak" kb. 100 millió ember haláláról van szó!!! BAGATELL!!!!

Na ilyenkor megy fel a pumpa egy kicsit! Meg akkor, amikor mindezek előtt, után, közben, alatt, felett vonul a sok tarka marha az emberi jogokért az Andrássy-n....meg a sok homoszexuális, meg a kituggyamilyenaberrált!!!!!!

Hölgyeim és uraim.....homi, tarka barom, zsidó, cigány stb. után, most már nem kéne legalább egy kicsit magyarnak is lenni? De mindenek előtt talán EMBERnek..????Hmmmm?????

Ha meg nem megy, akkor: El lehet innen menni!!

Amúgy meg ezt az egész (bizonyos) sajtó általi lapítást, sunnyogást kikérem magamnak...többek között a Nagyapám nevében!!!!

" A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra-és szellemellenességük, elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunizmus nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek, egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista. Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja."   Alekszandr Szolzsenyicin

A parlament döntésének megfelelően február 25-én emlékezik az ország a kommunizmus áldozataira. Azért emlékezünk február 25-én, mert ezen a napon tartóztatták le Budapesten 1947-ben szovjet nyomásra Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Hazánkban sok áldozata volt a kommunizmusnak, de Kovács Béla letartóztatása túlmutatott egy ember tragédiáján. Hazánk politikai életéből történő eltávolítását követően irányítás nélkül maradt a parlament meghatározó erejét alkotó Kisgazdapárt.

Nélkülük lehetővé vált a többpártrendszerű magyar demokrácia felszámolása, amely legfőbb akadálya volt a szovjet szuronyokkal támogatott kommunista hatalmi törekvéseknek.

Az emberiség morális lejtmenete a francia forradalom után láthatóan felgyorsult. A huszadik század elejére elérkezett a kommunizmus nevű stációba amely a lejtő végét jelentette. Napjainkra az izmusok közül a legszörnyűbbnek sokan a fasizmust tartják. Ez azonban kétszeresen is téves.

Először, mert aki a fasizmusra gondol az valójában a nácizmusra asszociál. Másodszor, mert a kommunisták 100 millió áldozata ötször több a nácikénál.

Mi magyarok a kommunizmus esetében is büszkén állhatnánk a világ elé, mint annyiszor a történelmünk folyamán. Ellenük is megtettük, ami erőnkből telt. 1956-ban nemcsak a szovjet helytartóságot ellátó honi kommunistáknak, de a megszálló vörös hadseregnek is odavágtunk.

A maroknyi szabadságharcos a szabadság lándzsájával a kolosszus Achilles sarkán sebet ejtett. Igaz kicsinyke sebet, de soha be nem gyógyulót. Ettől kezdve a kommunista szovjet birodalom többé már nem a régi, ekkor lép az 1990-es bukásához vezető 56-os útra.

A február 25-i megemlékezéseinken emléket állítunk mártírjainknak, de egyben figyelmeztetünk is.

Soha többé nem engedjük, hogy a kommunizmus bármely alternatívája megzavarja a tisztességes emberek világát.

Murányi Levente
56-os elítélt

Ma van húshagyó kedd. Vége a farsangi szezonnak...tegnap lehullt az ál/arc (ismét!) a Parlamentben is. Nem oszolnak......Egyszer pedig fognak. Előbb vagy utóbb! Mint erkölcsi hulláknak...én már a szagukat is érzem! :)

Most egy kicsit lecsendesedünk. Jön a nagyböjti időszak. Méregtelenítünk (Japántapasz ezerrel!!!), és kidobjuk, kiforgatjuk magunkból a feleslegeset. Remélem, nemzet szinten is ez fog történni...és talán világszinten is! Érezhető az előszele.... Nagyon ránkférne!

Aztán jön majd a Húsvét...egy kicsit meghalunk.....De aztán harmadnapra feltámadunk, és remélhetőleg hamarosan megremeg a föld is alattunk, ahogy újult erővel elindulunk, kéz a kézben, megtisztulva, hófehérbe öltözve egy szebb jövő felé!.....Gyermekeinkért, jövőnkért, Szüleinkért, Elődeinkért....és magunkért!

De feledni nem fogunk, ezt nem is ígérhetjük meg! Ezt üzenem mindenkinek, aki magára veszi...de legfőképp az álarcos bál résztvevőinek a Nemzet Házában. El fog jönni a megtisztulás, és az FÁJNI fOG egyeseknek....nagyon!

"Semmi lázadás.De semmit sem engedni." (Hamvas Béla)

Tegnap rádiózás...blogokról stb. Nem tudok a témához hozzászólni, mert ez, amit írok, nem blog szerintem....de hogy őszinte legyek nem is érdekel a téma. Én a személyes kommunikációt mindennél előbbre tartom, a blogos agymenés távol áll tőlem.

Blogon "kommentelve" és "posztolva" (ezeket tegnap hallottam :)) kihal az emberiség!!

Ja, igen! Mellesleg nagyon örülök,, hogy G. Péter nem jött el, mint meghívott vendég, mert kénytelen lettem volna fideszes példára kivonulni a stúdióból. Hogy miért, azt nem fejtem ki, mert nem szeretnék nyomdafestéket nem tűrően nyilatkozni....